Ezt a blogot ketten fogjuk írni az egyik barátnőmmel, szóval lehet, hogy a helyesírás néhol egy kicsit gyatra lesz de remélem nem baj! :D És nem bizti gyakran hozunk részeket, egy évad 25 részes lesz! Ja és még annyi, hogy onnan tudjátok majd megismerni, hogy ki írta mert mindenki a saját szemszögéből írja! :)
Mikor reggel felkeltünk Zsófi első mondata ez volt:
- Gyere keressük meg Hablatyékat, hátha választhatunk sárkányt magunknak!
-Oké- válaszoltam álmosan. A Sárkánysulihoz vezető úton, amit egyébként nem is tudtunk hol van, összetalálkoztunk Asztriddal, aki épp Viharbogárra szállt fel, de egyből visszahuppant a talajra mikor meglátott minket.
- Hát ti kik vagytok?- kérdezte gyanakvó tekintettel.
- Én Rebeka vagyok, ő pedig a barátnőm Zsófi. És a Sárkánysuliba tartunk, hogy beszéljünk Hablattyal, hogy lehessen saját sárkányunk!:) -válaszoltam.
- Oké, a sárkányotok kiválasztásában én is tudok segíteni, csak el kell kérnem halvértől a sárkánykönyvet, mert csak a siklóról tudok mindent!- mosolygott büszkén. Eközben Viharbogár odajött hozzánk és elkezdett szaglászni minket. Én megvakargattam az álla alatt mert az szereti minden sárkány. Asztrid egy pillanat alatt felpattant rá.
- Kb. öt perc míg vissza érünk! -mondta- De addig el ne mozduljatok!-kiáltotta a levegőből. Mi leültünk a porba, és vártunk. Elkezdtünk arról beszélgetni, hogy milyen sárkányt szeretnénk.
- Én mindenképp siklót szeretnék, ami fiú és Spike a neve!^^- mondta Zsófi.
- Én egy lány Siklót és a neveeee.... Hát még nem tudom. De lány legyen az a lényeg.-mondtam, miközben Asztrid visszaért kezében a Sárkánykönyvvel.
- Irány az istálló! Pattanjatok fel, én ülök legelőre, Rebeka a nyeregbe, Zsófi meg hátra!:)- mondta, és előre csusszant.
- Én akarok a nyeregbe ülni!- mondta morcosan Zsófi. Engem nem zavart, hogy végül ö ült ott. Amikor az istállóhoz értünk, láttunk két bébit felénk szaladni. Az egyik zöld volt, a másik lila. Mögöttük kettő felnőtt siklót. Felkaptam a lilát, Zsófi a zöldet mire a két anyasárkány megállt. Zsófi kezéből azonnal kiszabadult a zöld, és visszafutott az anyjához, az pedig távolról nézte a barátnőm. Én még mindig fogtam és az orrához érintettem a kezem, majd letettem. Az pedig így nézett vissza rám:
Nagyon aranyos volt! Úgy éreztem ő lesz a sárkányom. Hirtelen felmordult az anyja.
Gondolom magához hívta, mert a kicsi ránézett majd rám, és odafutott a felnőtt sárkányhoz. Az kicsi anyukája lehajolt olyan pózba, mint aki nekem akar rontani. Már épp indult volna, mikor Asztrid rátette a szarvára a kezét, és így szólt:
- Semmi baj Szeder, nem fogja bántani a kicsinyedet. Szeder erre kitágult pupillával Aszridra nézett, valahogy így:
Hirtelen egy hajókürtöt hallottunk . Asztird felkapta a fejét az istálló felé. Már bezárták.
- Vigyétek a két kicsit a házatokba, üljetek fel Szederre és Mentára, irány nekünk segíteni!
- Őőőő... Nem tudunk sárkányon repülni és nincs nyergünk! -mondta Zsófi.
- Bélhangos pont erre a két sárkányra csinált nyerget mert ha örökbe adjuk a kicsiket, ami úgy néz ki hamar itt van, akkor őket is, szóval mennyetek a nyergekért, mert én lusta voltam elmenni! És a sárkányt nem kell írányíani, mert már használtuk csatában őket, mikor Viharbogár lesérült, akkor Fogatlan itt maradt vele, ezért őket használtuk csatában. Szóval tudják mit kell csinálni! :D -mondta mosolyogva- Na mentem! *elindultak* Futottunk a házhoz, ahol beraktuk Onixot és Spikeot.
- Onix, most itt kell maradnod!-mondtam neki kedvesen.- Marad! És láss csodát ott maradt. Na akkor az első lecke megvan, hogy mit tanítok neki! Marad! Zsófi már nem boldogult.
- Marad! - mutatta fel a mutató ujját, de Spike csak bambán nézett rá.:D Menta és Szeder az ajtó előtt vártak, és nézték Zsófi próbálkozását.
Menta megunta ezt az egészet, és rámordult Spikéra, aki odafeküdt Onix mellé, aki az igazak álmát aludta. Mi becsuktuk az ajtót, és elfutottunk Bélhangoshoz, és megkaptuk a nyerget. Felültünk rájuk, és tényleg, csak megtámadtak egy-egy hajót és már jöhettünk is vissza.
- Na akkor megvan a két kicsi gazdája! Vigyük Mentát és Szedret Bélhangos Műhelye elé. -mondta Hablaty. És valóban ott volt a két sárkány új gazdája. Két kisgyerek.(?? O.O)
- Teee Hablaty...-kezdtem bele.
- Igen?
-Bizti, hogy két ilyen kisgyerekre kell bízni őket? o.o
- Persze! Bízom bennük!
- Oké!
Miután elvitték a két sárkányt, már sötét volt. Haza értünk, és láttuk, hogy mind két sárkány alszik, és nem tettek tönkre semmit (hála, mert Sipkérol kiderült, hogy imád törni zúzni). Lefeküdtünk mi is aludni, mert már nagyon álmosak voltunk.
Reméljük tetszett nektek az első rész, és hogy sokan fogjátok olvasni: :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése